A haszonélvezet alapításának egyik legismertebb esete, amikor a tulajdonos közeli hozzátartozója, rokona részére a jó kapcsolat megerősítése érdekében szerződéssel haszonélvezeti jogot enged. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy mi történik akkor, ha a felek között a kapcsolat megromlik?

A szerződésen alapuló haszonélvezeti jog az alábbi módokon szűnik meg:

1. A meghatározott időhöz kötött haszonélvezet a határozott idő elteltével a felek külön nyilatkozata nélkül is megszűnik.

2. Ha azonban holtig tartó haszonélvezetről beszélünk, a megszűnés csak megszűntetéssel, azaz legalább valamelyik fél erre irányuló nyilatkozatával szüntethető meg. A megszüntetés esetei a következők:

a) Haszonélvező lemondó nyilatkozata
b) Felek közös megegyezése
c) Szerződés érvénytelenségére alapított megszüntetés
d) Ajándék visszakövetelésére alapított megszüntetés

a) A megszüntetés békés útja, ha a haszonélvező lemond a haszonélvezeti jogáról. A lemondó nyilatkozatot minden esetben írásban kell megtenni, amennyiben pedig ingatlan, vagy közhiteles nyilvántartásba vett ingó dolog haszonélvezetéről van szó, akkor a lemondó nyilatkozatot teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba kell foglalni. Teljes bizonyító erejű magánokirat a saját kezűleg írt és aláírt nyilatkozat, illetve az olyan irat, amelyen két tanú aláírásával hitelesíti, hogy a nyilatkozatot tevő előttük írta alá az okiratot.

Ebben az esetben illetékfizetési kötelezettségre ugyanúgy számítani kell, mint a haszonélvezet alapításánál, hiszen az Itv. 11. § (1) c) pontja alapján vagyoni értékű jog ellenszolgáltatás nélkül történő lemondásáról van szó.

b) A haszonélvezet megszüntetésére sor kerülhet a felek közös megegyezésével, írásban. A megegyezést ingatlan, vagy közhiteles nyilvántartásba vett ingó dolog esetén az a) ponthoz hasonlóan teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba kell foglalni. A közös megegyezésben a haszonélvezetet a tulajdonos lényegében bizonyos ellenérték felajánlásával megváltja a haszonélvezőtől. Elképzelhető ugyanakkor az is, hogy a közös megegyezés a haszonélvező ingyenes lemondó nyilatkozatát és a tulajdonos elfogadó nyilatkozatát foglalja magában.

Ha a felek közötti konfliktus feloldhatatlan, az alábbi két jogalapra hivatkozva végső esetben a bíróságtól is kérhető a haszonélvezet megszüntetése.

c) Abban az esetben, ha a felek között jogvita van a haszonélvezet alapításának körülményei kapcsán, célszerű megvizsgálni a haszonélvezetet alapító szerződés megkötésének körülményeit, a szerződés alaki feltételeinek fennállását. A szerződés érvénytelensége esetén úgy kell tekinteti, mintha a haszonélvezeti jog létre sem jött volna. Az érvénytelenségi okok az alábbiak lehetnek:

Jogellenes fenyegetés: ha a haszonélvező zsarolással, kényszerítéssel érte el a szerződés megkötését.

Tévedés, megtévesztés: ha a tulajdonos a haszonélvezet alapításánál valamely lényeges körülményben tévedésben volt. A megtévesztés ennek a speciális esete, ha a haszonélvező okozza a tévedést, vagy azt felismerhette volna. Ilyen ha a haszonélvezet alapítására konkrét ok miatt került sor, például múltbeli ajándék miatt, és ezt a szerződés tartalmazza, azonban utóbb kiderül, hogy az nem köthető a haszonélvezőhöz.

A titkos fenntartás: például az az elvárás, hogy a haszonélvezetért cserébe a haszonélvező gondozza, ápolja az idősebb rokonát nem semmisségi ok.

Alaki érvénytelenség

Jó erkölcsbe ütköző szerződés: ha a haszonélvezet alapítása olyan célzattal került sor, amely az általánosan elfogadott erkölcsi mérce szerint helytelenített. Pl.: szerencsejátékon nyert haszonélvezet.

Uzsorás szerződés

Feltűnő értékaránytalanság: a haszonélvezet és az ellenértéke között irreálisan nagy a különbség, és a tulajdonost nem az ajándékozás szándéka vezette.

d) Ajándék visszakövetelése bírósági per útján. Ez a Ptk. 6:237. § (2) bekezdése szerinti jogalap, amelyhez az alábbi feltételeknek kell fennállnia:

A haszonélvezetet ingyenesen alapították
A haszonélvező, vagy vele együtt élő hozzátartozója a tulajdonos rovására súlyos jogsértést követ el.

A súlyos jogsértésnél figyelembe kell venni, hogy a haszonélvezet alapítása óta hogyan változott a rokoni kapcsolat. Értelemszerűen súlyos sérelemnek kell lennie, egyetlen veszekedés nem alkalmas az ajándék visszakövetelésére. A legjellemzőbb visszakövetelési okok lényegében megegyeznek a Ptk. 7:78. § (1) bekezdése szerinti végrendelet kitagadási okokkal, így például, ha a haszonélvező a tulajdonos, vagy közeli hozzátartozója életére tör, a tulajdonos, vagy közeli hozzátartozója ellen bűncselekményt követ el, a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor a tulajdonosnak szüksége volt rá.