Moratóriumok, fizetési könnyítések és elengedések: II. rész.

A veszélyhelyzet miatt fellépő átmeneti fizetési nehézségek orvoslására a napokban több olyan jogszabályi intézkedés lépett életbe, amelyek a kilakoltatás megakadályozására szolgálnak. Az alábbiakban összegyűjtöttem a témához kapcsolódó hatályos intézkedéseket.

Részletfizetés

A veszélyhelyzet alatt indult végrehajtási eljárásokban a végrehajtó a végrehajtásról történő értesítésében köteles felajánlani a részletfizetés lehetőségét. A megszokottól eltérően, ha az adós él a részletfizetéssel, a végrehajtónak ezt a fizetési könnyítést minden további feltétel nélkül meg kell adnia.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adósnak elég írásban jeleznie a részletfizetési szándékát, a részletfizetéshez nem kell a tartozás egy részét megfizetnie, mint korábban. Továbbá a végrehajtónak nem kell beszereznie a végrehajtást kérő hozzájárulását sem.

Írásbeli válasznak minősül az e-papír szolgáltatás használatával elektronikusan benyújtott válasz (ügyfélkapu esetén választható), vagy a postán feladott, aláírt válaszlevél.

Cégeknek mindenképpen érdemes ezzel a lehetőséggel élni, mert a veszélyhelyzet után ismét az általános szabályok lépnek életbe, amely szerint a részletfizetést csak kivételes esetben engedélyezik a számukra.

Korlátozott végrehajtói intézkedések

A veszélyhelyzet alatt a végrehajtó semmilyen helyszíni eljárási cselekményt nem foganatosíthat. Ingó dolgok (például: autó) nem foglalhatóak le. Ingatlanon nem tartható helyszíni szemle, ilyenformán az ingatlan becsértékét sem lehet felmérni, mert ehhez szükség van helyszíni bejárásra, illetve a végrehajtó nem tarthat hagyományos árverést.

Magánszemély adósok ingatlanára elektronikus árverés sem tűzhető ki, a már kitűzött árveréseket pedig a veszélyhelyzet fennállásáig nem lehet megtartani.

Az intézkedési korlátozások a veszélyhelyzet végével megszűnnek, az intézkedéseket azonban nem lehet azonnal foganatosítani. A tervezett végrehajtói intézkedés határideje a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon kezdődik újra. Lássuk egy példán keresztül:

Ha a veszélyhelyzet előtt már ki volt tűzve az árverés, az ingatlant a veszélyhelyzet alatt nem lehet elárverezni. A veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon pedig újrakezdődik az ajánlattételre vonatkozó határidő.

Kilakoltatási moratórium

A veszélyhelyzet alatt senkit nem lehet kilakoltatni. A moratórium nem szűnik meg automatikusan a veszélyhelyzet megszűnésével. Senki sem kötelezhető arra, hogy azonnali hatállyal hagyja el az ingatlant, amint megszűnik a veszélyhelyzet.

A kiköltözésre vonatkozó határidők a veszélyhelyzet megszűnése utáni 15. napon újrakezdődnek. Harminc napos kiköltözési határidő esetén tehát a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 45. napig kell elhagyni az ingatlant.

További fontos szabály, hogy ha a veszélyhelyzet utáni 15. napos határidő beleesne a rendes kilakoltatási moratórium idejébe, ami november 30-tól április 30-ig tart, akkor április 30-ig, a rendes moratórium végéig nem lehet kilakoltatni senkit.

Adóvégrehajtások szünetelése

Az adó- és illetéktartozás miatti végrehajtási eljárások szünetelnek a veszélyhelyzet megszűnéséig. A NAV nem foganatosíthat semmilyen intézkedést a tartozások behajtására, sőt a beszedési megbízás keretében befolyt összegeket is vissza kell utalnia.

Fontos, hogy a szünetelés nem az esedékes befizetésekre vonatkozik, hanem azokra a tartozásokra, amelyeket a megadott határidőben nem fizettek be, így a NAV már végrehajtási eljárást kezdeményezett. Mindez azonban azt is jelenti, hogy az esedékes befizetés elmulasztása a veszélyhelyzet végéig nem jár semmilyen következménnyel. Értelemszerűen aki részletfizetést igényelt, annak nem éri meg elmulasztani a befizetést, mert a NAV ez esetben a veszélyhelyzet megszűnésével megvonhatja tőle a részletfizetési kedvezményt, mellyel adótartozása egy összegben esedékessé válik.

Egyéb rendelkezések

A végrehajtási eljárás során nem bírságolható meg, aki a járványügyi intézkedések miatt nem tudott eleget tenni jogszabályi kötelezettségeinek. Ebben a körben adatszolgáltatási kötelezettség, bizonyos esetekben végrehajtói felhívásra előírt nyilatkozattételi kötelezettség, vagy fizetési kötelezettség elmulasztása jöhet szóba. A szabály egyaránt vonatkozik a végrehajtást kérőre és az adósra is. Kérdés, hogy ezt a tágan megfogalmazott szabályt a gyakorlatban milyen esetekre lehet kifogásként alkalmazni. Valószínűbb, hogy e szabály miatt a bíróságok egyáltalán nem fognak rendbírságot kiszabni mulasztás esetén.

A járványügyi korlátozásokra hivatkozva kérhető a végrehajtás felfüggesztése, ha az adós kifejezetten a járványügyi intézkedések miatt került olyan élethelyzetbe, amely miatt életfenntartását veszélyeztetné a végrehajtás tovább folytatása.

Kérhető: Például, ha valaki a járvány következtében elvesztette az állását, vagy a vele egy háztartásban élő vált munkanélkülivé.

Nem kérhető: Általánosságban a járványra hivatkozva, ha a jövedelmi viszonyai számottevően nem változtak meg.

A fentiek nem minősülnek konkrét üggyel összefüggésben adott jogi tanácsnak. Jelen állásfoglalás a közzététele napján hatályos és érvényes jogszabályok alapján készült. Figyelemmel a jelenlegi veszélyhelyben tapasztalható gyors és folyamatos jogszabályi változásra és az esetek egyediségére konkrét kérdésre vonatkozó állásfoglalás egyedi megbeszélés alapján lehetséges.

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük